A transzporterfehérjék működéséről szerzett, laboratóriumi eredményeket igazolnunk kell valódi betegek körében is. Klinikai vizsgálatainkat tudományos igényességgel és az etikai alapelvek szigorú figyelembevételével tervezzük meg és folytatjuk le. A vizsgálatok tervezése során elsősorban a résztvevő betegek érdekeit tartjuk szem előtt, és mellette figyelembe vesszük a nemzetközi terápiás alapelveket, valamint a finanszírozói szempontokat is.
Az immunmediált betegségek a krónikus gyulladásos betegségek bizonyos típusát jelentik, kiváltó okuk nem pontosan ismert. Jellemző rájuk az immunrendszer egyes sejtjeinek túlműködése, amelyek nagymennyiségű, a gyulladás létrehozásában és fenntartásában szerepet játszó anyagot termelnek. Ebben a folyamatban a multidrog transzporterek is részt vesznek. A legelterjedtebben alkalmazott gyógyszerek az immunrendszer működésébe avatkoznak be (immunmoduláns hatásúak, ún DMARD szerek), és tudjuk, hogy a multidrog rezisztencia kialakulásáért felelős fehérjék végzik számos DMARD gyógyszermolekula szállítását is. Az ok-okozati összefüggés feltárása jelenleg intenzív kutatások tárgya, míg korábbi tudományos eredmények trendszerű összefüggéseket azonosítottak.
Kutatási tevékenységünkben főként erre a területre fókuszálunk. A korábban észlelt trendszerű klinikai összefüggéseket új klinikai vizsgálatokból származó adatokkal tervezzük megerősíteni vagy pontosítani.
A transzporterfehérjék működési tulajdonságainak megismerése után a kutatólaborban kapott eredményeket igazolnunk kell valódi betegek körében. Klinikai vizsgálatainkat tudományos igényességgel és az etikai alapelvek szigorú figyelembevételével tervezzük meg és folytatjuk le. A vizsgálatok tervezése során legelsősorban a résztvevő betegek érdekeit tartjuk szem előtt, és mellette figyelembe vesszük a nemzetközi terápiás alapelveket, valamint a finanszírozói szempontokat is.
A klinikai fejlesztések során azokra a terápiás területekre fókuszálunk, ahol összekapcsolódik a transzporterfehérjék működése, a betegség előrehaladása, valamint, ahol a betegek széles köre számára előnyös a diagnosztikai eljárásunk alkalmazása:
Fejlesztési folyamataink során a jogszabályi elvárásoknak megfelelő klinikai vizsgálatok keretében gyűjtünk valós klinikai adatokat új diagnosztikai eszközeink klinikai teljesítőképességének igazolására.
Jelenleg reumatológiai betegek két csoportjában folytatunk klinikai vizsgálatokat. A gyulladásos bélbetegségben JAK-gátló terápiával kezelt betegeket, valamint az akut vírusfertőzés eredetű tüdőgyulladásban szenvedő betegeket célzó vizsgálataink lezárultak.
A reumatoid artritisz (RA) népbetegség a világ számos régiójában. Jelenlegi tudásunk szerint egy előrehaladó, nem gyógyítható betegségről van szó, és a fő cél a betegség előrehaladásának megállítása vagy lassítása. Bár a betegség kezelésére egyre többféle gyógyszer kerül bevezetésre, nincs olyan kezelés, ami minden beteg számára tartós javulást ígérne. A DMARD-típusú, az immunrendszer működését befolyásoló gyógyszerek napjainkban is a kezelés első számú pillérét jelentik, de tekintve, hogy hosszabb távon csak minden 4-5. beteg tüneteit enyhítik, az új biológiai és/vagy célzott terápiás készítmények alkalmazása egyre elterjedtebb. Az új gyógyszerek jelentősen magasabb költsége indokolja olyan diagnosztikai eljárás bevezetését, amely a precíziós gyógyszer alkalmazás alapelvei mentén, jól meghatározható betegcsoportok számára elősegíti a lehető leghatékonyabb gyógyszer kiválasztását. A megfelelő gyógyszer korai alkalmazása reményt jelent a betegség gyors előrehaladásának lelassítására és az ízületek károsodásának elkerülésére. A kutatásaink központi elemét jelenti egy olyan diagnosztikai eljárás kidolgozása, amely segít előre jelezni, hogy mely betegcsoportoknak előnyös a hagyományos DMARD gyógyszerek alkalmazása, és kik azok, akiknél várható a terápiás rezisztencia megjelenése, és korán szükséges biológiai kezelésre váltani.
A betegek két csoportja alkalmas a részvételre, egyrészt, akiket újonnan diagnosztizáltak reumatoid artritisszel, és a kezelésre metotrexát gyógyszert kapnak. A betegek második csoportjába pedig azokat keressük, akiknél a reuma már hosszabb ideje fennáll, sikertelenül kezelték őket biológiai terápiás készítménnyel és az új kezelésük JAK-gátló hatóanyaggal indul. A vizsgálatot az illetékes hatóság (Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ) jóváhagyta, és a kijelölt felelős etikai bizottság (ETT Tudományos és Kutatásetikai Bizottság) tudományos és etikai szempontból véleményezte.
A gyulladásos bélbetegség mindkét klinikai formája (a fekélyes vastagbélgyulladás /colitis ulcerosa és a Crohn-betegség) egyre gyakoribb a világ iparosodott régióiban. Mivel egyre nagyobb számú beteg súlyosan érintett, az állapot kezelése mindinkább növekő terhet jelent az egészségügyi finanszírozók számára. Bár az elmúlt években többféle új hatású biológiai és célzott, szintetikus gyógyszer került be a terápiába, ezeknek a hosszútávú klinikai hatékonysága még kérdéses. A növekvő számú fiatal beteg, és az új terápiák jelentős költsége szükségessé teszi az olyan biomarkerek azonosítását és bevezetését a terápiás döntés előkészítésébe, amelyek a kezelés korai szakaszában megbízhatóan elkülönítik az adott drága terápiára reagáló és nem reagáló betegeket. Ez mindhárom oldal (beteg-orvos-finanszírozó) érdeke is. A transzporter molekulák működése a hagyományos és az új kismolekulás terápiák alkalmazása során is befolyásolja a klinikai hatás kialakulását.
A kutatás-fejlesztési projekt keretében akut, vírusfertőzés eredetű tüdőgyulladásban szenvedő betegek bevonásával vizsgáltuk a multidrog transzporterek aktivitását.
A vizsgálatba azok a betegek kerülhettek bevonásra, akik súlyos heveny tüdőgyulladás tüneteivel kórházi felvételre szorultak, és a tüdőgyulladás hátterében légúti vírusfertőzés állt. A kutatás célja a multidrog transzporterek aktivitásának tanulmányozása volt akut gyulladás jelenlétében, kiválasztott fehérvérsejt-típusokon.
A projekt a 2021-1.1.4-GYORSÍTÓSÁV-2022-00009 azonosítószámú pályázat keretében, az NKFI Alap támogatásával valósult meg, és 2026. június 30-án lezárult.
A vizsgálathoz kapcsolódó közlemény:
A hagyományos daganatellenes kezelés során használt gyógyszerek esetében régóta ismert, hogy a sikertelen kezelés egyik oka lehet a multidrogrezisztencia transzporterek működése. (A transzporterek felfedezésére is a daganatos kemoterápia kutatása során került sor.) Egyes daganattípusokban a transzporter aktivitásnak prognosztikai jelentősége is van, és egyre bővül azon tumortípusok köre, ahol a gyógyszerek megválasztásánál figyelemmel kell lenni a rezisztencia kialakulásának kockázatára.